F is for all good things

Öhm, hát az az igazság, hogy jó régen nem írtam. Viszont nem annyira sokára (vagyis egy hónap múlva) születésnapom lesz... Na jó, ez helytelen indok, mivel már régen megkaptam ajándékba a Sziget hetijegyet, szóval, ha valaki esetleg meg szeretne lepni csak úgy: a következőkre vágyom mostanában.

1. Chanel Le Vernis körömlakk, jádezöld (bár szerintem inkább mentazöld) szinben

2. Neonpink és -narancssárga körömlakk, mivel amivel rendelkezem, az üvegben szép élénk, felkenve olyan matt, mintha szövegkiemelővel festettem volna ki a körmöm...

3. Virágos playsuit (ezt magyarul hogy hívják egyáltalán?), amit Angliában kb. mindenütt lehet kapni, de itthon hiába keresem.

4. Egy nyári kalapot, lehetőleg fehéret, fekete szalaggal. De nem szalmakalapot, az nem az én stílusom, inkább egy ilyet, amiről sajnos megint csak nem tudom, hogy hívják.

"Csupán" ennyit szeretnék feltétlenül, azonnal. Persze most tehetnék ide LV táskákat, blig-bling órákat és Ray Ban szemüvegeket, de az annyira alapvető, hogy említésre sem méltó. ;)

+1: Ezt ugyan már kinéztük, és valószínűleg hamarosan meg is kapom, de azért belinkelem: Ő lesz az én saját bejáratú bőröndöm! Már csak a színe bizonytalan - lehet kiwizöld, türkizkék, világos liláskék vagy pink.

Ennyit mára.

xoxo,
F.

Sajnálom, hogy mostanában nem nagyon írtam, de télen nem igazán lehet az utcán változatosan lefotózni a ruhám, a benti képeket pedig nem szeretem. De azért most itt van néhány, ami összegyűlt időközben.
Boldog Karácsonyt mindenkinek! :)

xoxo,
F.

Madrid iszonyú jó volt, és főleg jó idő volt! Szerettem. Jövő héten meg London - na ott nem lesz meleg, de azért várom persze nagyon. :)
Egyébként haladok a korral és csináltam twittert, úgyhogy hajrá, kövessetek (mennyire hülyén hangzik ez magyarul...)! twitter.com/laguna__

xoxo,
F.

Vééégre itt az őszi szünet. Már nagyon ideje volt. Bár eddig semmi érdekes nem történt, és senki nem jön velem moziba. :( De remélem majd jobb lesz, Madrid & ilyesmi. Halloween parti, nah az még vicces lesz. ;)

xoxo,
F.

Ezt annyian megdicsérték, hogy mostmár muszáj vagyok betenni. A buli egyébként rohadt jó volt! :) Kiss on the lips @ Retro77 <3

xoxo,
F.

U.I. Ja, amúgy a harisnyám fekete volt, nem értem mitől lett ilyen színe. :P

Az elmúlt héten beteg voltam, még most is köhögök meg orrot fújok, meg is látszik az orromon. :( Viszont mivel itthon voltam, nézelődtem a neten, és megtaláltam álmaim estélyiét a szalagavatóra, Vivienne Westwood Gold Label asymmetric red dress, iszonyatosan gyönyörű, de két bibi van vele: már nem lehet kapni, és amíg lehetett is 800€ fölött volt az ára. Úgyhogy most hasonló ruhát keresek. :)

xoxo,
F.

Ma olyan péntek van, ami cselesen csütörtöknek álcázta magát. Egész nap lebírhatatlan péntek-fílingem van, de mivel holnap nincs suli, ezért nem is baj. :) Este M2, holnap Monor & ruhanézés, szombaton Pilis! :) Még az egész napos eső se tudja tartósan elrontani a hangulatom.

xoxo,
F.

Visszatértem, mivel ugye mindenki nagyon hiányolt. ? :) Elkezdődött a suli, eddig 5 napból hármon egész nap idegeskedtem. Ez nem normális...

xoxo,
F.

Boldog szülinapot nekem. Így utólag. :)

xoxo,
F.

Huszadik bejegyzés. Nulla komment. Hú. Ez azért teljesítmény...
Szerdán csütörtökön megyek Párizsba. :) Biztos jó lesz, már tervezem, hogy milyen ruhákat vigyek magammal...* Ez azért kóros, azt hiszem. Egyébként mozgalmas napjaim voltak, ezért a kevés fotó, meg dögmeleg, és ezért is.

xoxo,
F.

* És ezt sikerült reggel összedobnom. Minusz a táska, természetesen, de ezt tervezem vinni. (Nagyjából így néznek ki a dolgok, kivéve a fehér bő pólót, az igából lila és viziló van rajta. Nembaj.) Nagy kép -> klikk.

Olyan jó lenne, ha lehetne kapni azokat a dolgokat, amiket kitaláltam/kinéztem magamnak. De tényleg, miért olyan nagy kérés ez? Nem annyira nagyok az elvárásaim...
Meg az is olyan jó lenne, ha a fiúk nem tűnnénrk el csak úgy, szó nélkül, napokra. Miért jó ez nekik? Azt hiszem, ezt sose fogom megérteni. De attól tartok, még ők se tudják, miért csinálják.

xoxo,
F.

A bejegyzéseim ritkulása két dologra vezethető vissza: egyrészt szarakodott a telefonom (ne vegyél iphone-t), ezért nem tudtam róla leszedni a képeket, de ezt szerencsére már megtincsálták; másrészt szarakodik a netem, és ezen leghamarabb jövő hétfőn fognak változtatni. Addig is most valami csoda folytán működik, úgyhogy jönnek képek.

xoxo,
F.

... azaz Coco Chanel előtt, mert a film címe ez, nem pedig Coco Chanel, ahogyan magyarra sikerült lefordítani. Pedig az eredeti cím találóbb, mert a film erről szól.
A flyerz azt írta, ez a film tetszeni fog mindenkinek, aki szereti Audrey Tautou-t, a Chanelt vagy a francia filmeket. Nos én kifejezetten nem szeretem Audrey-t, a francia filmek kétségtelenül jók, de nem az én világom (különben is nagy hátrányuk, hogy franciául beszélnek bennük, amitől ki tudnék rohanni a világból), és a Chanel sem hoz különösebben tűzbe-lázba. Viszont kötelezőnek éreztem ezt a filmet, és végül is nem csalódtam benne.
Zavaró benne egy kicsit - persze azon túl, hogy túl kellett lendülnöm azon, most kb 100 percig francia beszédet fogok hallgatni, pedig máskor ha véletlenül francia csatornára váltok, abban a másodpercben nyomom a tovább-gombot -, hogy a férfi, akibe Coco valóban szerelmes, rettenetesen hasonlított a vezetés-oktatómra, aki pedig egy különlegesen idegesítő fazon. Így nehéz volt megértenem, mit szeret Coco a pasin. Meg az a bajusz... hogy lehet ilyen hülye bajuszos emberrel csókolózni? Nem szúr?
Ezen kívül a film olyan, mint minden francia film, amit eddig láttam: ha az embereknek valami problémájuk van, lelkileg mármint, azokat némán tudomásul veszik, csak csúnyán/szomorúan néznek. Majd új jelenet, és itt már minden más, de a változásról lemaradtunk, az a képzelőerőnkre van bízva. Ezek a franciák biztos nagyon csendes népek. Viszont így, főleg a szájbarágós hollywoodi filmekhez szokott nézőknek úgy tűnhet, nem történik semmi, mint ezt mellettem egy nő ki is jelentette. Valószínűleg ő is, mint én, arra várt, hogy Coco ordítson, bőgjön, veszekedjen, vitatkozzon, tárgyaljon, visítson, bármi, csak legyen aktív. Hát, az nem lesz.
Ami viszont nagyon tetszett, azok a képi megoldások, mikor látjuk, hogyan merít mindenből inspirációt; meg a végén a tükrös képek a 'divatbemutató'ról. És összességében egyetlen percig sem unatkoztam, pedig én mindig minden filmet végigfészkelődök, szóval valamit biztosan tud. Meg kell hagynom, a francia filmek jók, és néha nem árt egy ilyen, de altalánosságban én  azért maradnék az egyszerűen emészthető kasszasikereknél; bár ez persze szubjektív.

xoxo,
F.

Fáj a torkom. :( Szerdán elutazunk. :) Vettem egy ruhát. :) A Promod-ban nem volt a szandál, amit kinéztem magamnak a kirakatban :(, de adtak egy számot, és azt mondták, ma jön új áru, majd telefonáljak és eltesznek nekem egyet. :) Szar lett a matekdogám. :(
Baromi érdekes az életem.

xoxo,
F.

Közben rájöttem amúgy, hogy nekem van képem arról a cipőről. Szóval tessék. :)

xoxo,
F.

Kár, hogy nem süt a nap. Napsütésben sokkal jobbak lesznek a képek, meg egyébként is június van, vagy mi!
Tegnap megtaláltam életem szerelmét, értelmét, ami olyan boldoggá tesz, hogy csak vigyorgok, annak ellenére, hogy fáj a fejem: az automata váltós autók. Igen, mostantól nekik fogom szentelni az életem, mondjuk az LV táskák mellett. Bár most nem is tudom, melyiket szeretném jobban...
Ja igen, a fejem. Nem normális, hogy ötödik napja fáj, ugye? Valami vírus, gondolom, de már nagyon abbamaradhatna, mert elegem van.

xoxo,
F.

U.I. A második képen tulajdonképpen a cipő lenne fontos, ami sajnos nem látszik, pedig imádom.:(

Van nekem egy mániám, ami nem múlik el. Egy szerelmem, ami örökké megmarad, pedig nem hiszek az örök szerelemben. Mint ahogy a szerelemben első látásra szintén nem, nem is így volt ezzel sem.
Sőt. Eleinte kifejezetten utáltam. Mert nem értettem. Fel voltam háborodva rajta, hogy valaki sok száz éve ugyanazzal az egy, ráadásul egyáltalán nem iskreatív mintával, valamint szörnyűséges barna színben képes eladni a táskáit. (Igen, egy táskáról van szó.) Még csak nem is olcsón, hanem kifejezetten drágán. Nem értettem, kinek miért kellene egy ilyen táska.
Azon kívül egyáltalán nem is voltam táskamániás. Volt efgy hátizsákom, azzal jártam iskolába, jó mélyre le volt engedve a pántja, hogy a táska a fenekemet verdesse. Egyébként meg nem tudom, mibe pakoltam, valószínűleg semmibe sem, hanem mindent begyömöszöltem a zsebeimbe. Vagy csak nem volt nálam semmi. Ki tudja?
Viszont láttam, hogy mindenki ilyennel jár. Nagy barna táskával, amin monogram van. Persze nem itthon, hanem külföldön. Meg 'a sztárok'. És szép lassan kialakult bennem az érzés, hogy nekem is kell egy ilyen. Mert tényleg szép. Mert elegáns, de nem túl bonyolult, hanem letisztult. És valami olyan megnyugodott emelkedettséget sugároz anélkül, hogy túl sok lenne, amire törekszem.
Ez kb. két-három éve volt. Azóta vágyom hiába egy Louis Vuittonra. Ha olyan helyen járok, ahol árulnak, muszáj vagyok állni és bámulni. És nagyon mérges vagyok, mikor ázsiai turisták 4-5 nagy, sötétbarna papírzacskóval a vállukon távoznak az üzletekből. Én meg csak állok és álmodozok, de megérinteni nem is akarom igazán. Talán mert akkor tudatosodna bennem, hogy ezek a csodák valóban igaziak, és hogy nekem úgyse lesz, és az fájna, nagyon, sőt még jobban.
Persze ha egyszer nagyon sok pénzem lesz, akkor szerzek magamnak egyet. Sőt, nem is egyet, mert a listám minden szezonban bővül, és a klasszikus darabokból is többre vágyom már...
És akkor azt hordanám mindenhova és mindennel. A sarki Tescoba is elvinném, hordanám magassarkúval, farmerrel és Converse-zel, télen-nyáron, suliba és nyaralni. Lehet, hogy nem normális ennyire imádni egy táskát, de nekem sikerült.

xoxo,
F.

Egyik nap másik legkedvesebb bókomat kapta a ruházatom: Jé, olyan vagy, mintha Angliában lennék! Ott hord mindenki ilyeneket.
Na most, nekem az angolok stílusa tetszik a legjobban. Tényleg. Londonban mindig csak bámulok, hogy ezt így is lehetne, és én is így akarom. Ennek megfelelően tehát örültem, mikor egyébként ott élő ismerősöm ezt mondta. :)
(Két kép lesz, mert hét közben nem volt időm frissíteni, most viszont úgy ráérek, hogy hujjujj. Mert törit kéne tanulnom.)
Utálom az esőt.

xoxo,
F.

Ja, egyébként nagyon szorgalmas vagyok. A tegnapi képen is irodalomkönyv van a kezemben, látszik, hogy még az utcán is tanulok! (Na jó, igazából főleg ott. Itthon az ágyban eleve reménytelen válallkozás volt, elkezdtem tanulni, majd kiesett a kezemből a könyv és édesen aludtam mellette két és fél órát.) És semmi kedvem franciául fogalmazni. Nem tudok franciául!

xoxo,
F.

Olyan iszonyatosan meleg van, hogy az valami hihetetlen. Tudom, tudom, egész télen panaszkodtam, hogy legyen már melegebb, és minden lehetséges alkalommal elmondtam, hogy mennyire elegem van már ebből a nyolcvanezer rétegből, amit magamra kell rángatnom minden nap. De nem erre gondoltam, amikor az ember leül a metrón és két megálló alatt hozzáragad a műbőr üléshez... Én tavaszt szerettem volna először, olyan igazit, amikor ballonkabátot lehet hordani, meg tornacipőt, meg balerinát. Jó, persze, május végén már normális, hogy meleg van, de előtte se volt tavasz. Már évek óta soha nincs.

xoxo,
F.